MÁRTON Gyöngyvér

1. A PasswdSHA256.txt állományban személyek nevei és jelszavaiknak hash értéke található. A hash értékek az SHA3-256-os hash függvényt alkalmazva voltak létrehozva. Határozzuk meg melyek azok a személyek, amelyeknek ugyanaz a jelszava.

2. A PasswdSHA256.json állományban személyek nevei és jelszavaiknak hash értéke található. A hash értékek az SHA3-256-os hash függvényt alkalmazva voltak létrehozva. Tudva, hogy néhány személy jelszava a leggyakrabban használt jelszavak közül került ki, határozzuk meg ezeket a személyeket, illetve a jelszavaikat. A leggyakrabban használt jelszavakat a 10-million-password-list-top-10000.txt állományban találjuk.

3. A PasswdSHA256Salt.json állományban személyek nevei, jelszavaiknak hash értéke és a megfelelő salt értékek találhatók. A hash értékek a Python hashlib.pbkdf2_hmac kulcs deriváló függvényével voltak létrehozva, ahol az alkalmazott hash függvény az SHA3-256-os volt és az iterációszám csak 1000-re volt állítva. Tudva, hogy néhány személyeknek jelszava a leggyakrabban használt jelszavak közül került ki, határozzuk meg ezeket a személyeket, illetve a jelszavaikat. A leggyakrabban használt jelszavakat a 10-million-password-list-top-10000.txt állományban találjuk.

4. Az előző feladatnál, akiknek sikerült a jelszavát feltörni, azok esetében végezzük el a következőket: mentsük ki egy json állományba a személyek nevét, a jelszavak hashértékét, és a salt-ot, de most az iterációszámot állítsuk legalább 1000000-re. Sikerül-e ebben az esetben is feltörni a jelszavakat?

5. Az előző feladatnál, akiknek sikerült a jelszavát feltörni, azok esetében végezzük el a következőket: mentsük ki egy json állományba a személyek nevét, a jelszavak hashértékét, és a salt-ot, de most a jelszavak hash értékét az scrypt-el vagy bcrypt-el hozzuk létre (scrypt/bcrypt). Sikerül-e ebben az esetben is feltörni a jelszavakat?

6. Titkosítsunk és fejtsünk vissza egy bináris állományt, AES-GCM titkosítást alkalmazva, ahol a nonce és kulcs értékeket generáljuk véletlenszerűen. A titkosítás során az állomány elejére írjuk be a nonce értékét, majd a végére a hitelesítő tag-et. Visszafejtéskor elenőrzizzük le azt is, hogy nem-e módosult az állomány tartalma. A generált kulcsot írjuk ki egy szövegállományba base64-es alakba. Hogyan járunk el ha az állományt csak részenként tudjk beolvasni, ha a teljes tartalom nem fér el a memóriában?

7. Titkosítsunk és fejtsünk vissza egy bináris állományt, ChaCha20-Poly130 titkosítást alkalmazva, ahol a nonce és kulcs értékeket generáljuk véletlenszerűen. A titkosítás során az állomány elejére írjuk be a nonce értékét, majd a végére a hitelesítő tag-et. Visszafejtéskor elenőrzizzük le azt is, hogy nem-e módosult az állomány tartalma. A generált kulcsot írjuk ki egy szövegállományba base64-es alakba. Az előző feladathoz képest jobb-e a futási idő? Hogyan járunk el ha az állományt csak részenként tudjk beolvasni, ha a teljes tartalom nem fér el a memóriában?

import json
from base64 import b64encode, b64decode

def writeJson():

nameL = ['Borika', 'Marika', 'Zsuzsa', 'Palko']
emailL = ['borika@gmail.com', 'marika@gmail.com', 'zsuzsa@gmail.com', 'palko@gmail.com']
key = ['name', 'email']
personsL = []
for name, email in zip(nameL, emailL):

value = [name, b64encode(email.encode()).decode()]
person = dict(zip(key, value))
personsL.append(person)

with open('myJson.json', 'wt') as f:

json.dump(personsL, f, indent=4)

def readJson():

with open('myJson.json', 'rt') as f:

personsL = json.load(f)
for person in personsL:

name = person['name']
email = b64decode(person['email'].encode()).decode()
print(name, email)

6. labor: Hash függvények és hitelesített titkosítás